A spiccbotos horgászat
A módszerről
A spiccbotos
horgászat az egyik leggyorsabb módszer , bár lehetőségeink korlátoltak vele .
Ha jól választjuk ki a szereléket , a helyet , az etetőanyagot , akkor egy
spiccbotos keszegezés biztosan eredményes lehet . Habár ezzel a módszerrel nem
foghatunk nagy halakat , zsákmányunk kisebb lehet , de sokkal szaporább , pl.
bodorka , vörös szárnyú , dévérkeszeg , esetleg kisebb ponty .
A spiccbotok felépítése
Jelenleg még
két fajta spiccbot létezik . Az egyik , amely karbon-üvegszál keverékéből van ,
ezek nehezebbek , lassabbak de sokkal olcsóbbak . A másik fajta , a 100%
karbonból készült bot , ezek sokkal fejlettebbek , mint hagyományos őseik . A
karbonnak köszönhetően , sokkal könnyebbek (egyes típusoknál egy 5 m-es bot
összesen 175g ! ) , gerincesebbek , gyorsabbak , tehát hamarabb be lehet vágni
. További előnyük még , hogy a bot tagjai változó keménységűek , tehát a spicc
általában lágy , hogy bevágásnál ne tépjük ki a hal szájából a horgot , viszont
a 2-3 tag már keményebb , de még mindig nagyon rugalmas , hogy a hal kiugrásait
ki tudja védeni . A karbon botokon belül is két csoportot különböztethetünk meg
, a tűspicces , és a nem tűspicces . A tűspicc maga a a bot legelső tagjábak
helyére kerül be . Ez is karbonból készül , de a vége jelentősen vékonyabb és
érzékenyebb . Tűspiccet általában finomabb, kisebb botokba szokták tenni ,
például snecizőkbe , vagy 4-5 m-es keszegező botokba . Tehát egy 6 m-es
nagykeszeges botban kereshetjük , de nem biztos , hogy megtaláljuk a tűspiccet
!
Horgászat spiccbottal
Elsőként a
kishalas horgászatot nézzük meg . Ha spiccbottal indulunk kishalazni ,
keszegezni , az a célunk hogy szaporán fogdossuk a bodrikat , karikákat ,
sneciket . Ezek a kishalak , termetük miatt , az elsőszámú táplálékok a
ragadozók számára . Ezért nem mernek világos felületek felett elúszni , ott
maradni . Tehát ha kishalunk , mindig sötét etetőanyagot használunk . Még jobb
, ha löszös agyagot teszünk az etetőanyagba , mert ez a vízbe jutva
"felhőt" képez , amiben a kishalak "belebújhatnak , és teljes
biztonságban lakmározhatják az etetőanyag szemcséket . Úszónk mindig a
körülményekhez ( szél , hullámzás , halak mérete ) a legkisebb legyen , mert
lehet hogy egy nagyobb bodorkának nem akadály egy 0.5-0.75-ös úszó , de egy
kisebb snecinek már igen , és akkor csak feleslegesen ácsorgunk a vízparton .
Az etetőanyagot folyamatosan , csipetenként dobáljuk , hogy a képződő felhő
mindig megmaradjon ! Így hosszú ideig az etetésen tarthatóak a halak . Ha van
etetőszúnyogunk , vagy az etetőanyaggal keverve ( mindig csak egy keveset
keverjünk össze ) , vagy külön galambtojásnyi agyag-szúnyog gombócokat is
dobáljunk be . Etetőszúnyog legyen az alapozó etetésben ( 3-4 egykezes lazább
gombóc ) . Lehetőleg pinkit használjunk csaliként , mert kisebb , és mindig
dobjunk pár szemet két etetőanyag csipet között , így biztosabb lehet a siker .
Az etetőanyag
színe a víz színétől , és a napsütés mértékétől változzon . Mindig úgy kell
kiválasztani a színt , hogy a vízben ne legyen túl feltűnő , de a kishalak
észrevegyék ! Ez bonyolultnak tűnik , de a SENSAS és Mosella etetőanyag
festékeit pár száz forintért meg lehet venni bármelyik horgászboltban.
Egy példa : a
víz algás = zöld , és az ég borult , a sötét vizet nem világítja át a napfény ,
tehát sötét , azaz barna , sekély víz esetén olyan színű amilyen az iszap . De
ha a ugyanezen a vízen süt a nap , az világosabb lesz , tehát a kaja is
világosabb lehet , barnás-sárga , amely nem feltűnő a zöldes vízben , de mégis
észre lehet venni .
Ha tiszta vízben , napsütésben horgászunk ,
nyugodtan lehet akár citromsárgára készíteni a etetőanyagot . Természetesen
lehet variálni az agyag mértékével is .
Eggyel
"magasabb kategória" , ha már tenyeres keszegeket , dévéreket ,
esetleg kárászokat akarunk elejteni . Itt már nincs szükség a felhős etetésre ,
inkább a lazább , könnyebb , aktív etetőanyagok a nyerők . Az aktív etetőanyag
annyiban más , hogy lazább , kisebb szemcséjű , és tartalmaz még olyan szemcsét
is , amely nem ül le a fenékre , hanem a vízközt lebeg , ill. a víz könnyen
felkaphatja a fenékről . Ezek a kaják azért a legjobbak , tökéletesen
alkalmasak vízközti horgászatra ( ha ott a hal , ott kell megfogni , nem biztos
hogy le megy a fenékre , például mélyebb vizekben ) , nem ragad úgy össze ,
mint a nagyhalas , passzív etetők . De kisebb sikerrel használhatóak nagyobb
halak megfogásához , amelyek a helyben lévő kaját szeretik , nem akarják a
felszálló szemcséket elkapkodni , mint kisebb társaik , de ezeket a halakat már
nem biztos , hogy spiccbottal a legcélszerűbb megfogni ! Összefoglalva : aktív
etetőanyagokat használjunk ( a nem nagyhalasok általában aktívak ) , színe ne
üssön el az aljzattól , illata "fűszeres" legyen , bár ezt
összefoglalni nagyon nehéz . Az alapozáskor keményebbre gyúrt gombócokban
juttassunk a fenékre elegendő kaját , de utána dobhatunk lazább
"egykezeseket" is , amik "szőnyeget" képeznek , amelyet
például a dévér imád túrni . FONTOS ! Lazábbat csak akkor dobjunk , ha
nincsenek snecik , mert a vízfelszínen és vízközt szétoldódó gombócok szabad
terepet jelentenek a sneciknek , és a csalit nem tud majd a fenékre süllyedni ,
mert elkapják a küszök , mielőtt leérne a keszegekhez , a fenékre . A SENSAS
oldalt olvasgatva bukkantam egy hasznos tippre : az alapozás előtt 3-4 gombóc
agyagot dobjunk a jövendőbeli etetés helyére , mert a halak nagyobb
biztonsággal fognak az etetőanyag folt felett maradni , és bodorkák , dévérek
is szívesebben maradnak az evés közben felvert "agyag-ködben" !
A nagy halak
( ponty , esetleg nagyobb dévérek ) rendszeres horgászatát spiccbottal személy
szerint nem ajánlom , habár kétségtelenül megfoghatóak egy jó bottal , jó
szerelékkel , egyéb módszerekkel ( állóvíz : Match bot , rakós ; folyóvíz :
bolognai , rakós ) sokkal egyszerűbben , nagyobb biztonsággal megfoghatóak ezek
a halak . De talán a legnagyobb ellenség a távolság . Mondhatnánk , hogy egy
8-m es spiccbottal 16 m-re el lehet érni , ez még félig-meddig igaz is lenne ,
de mi van ha FÚJ A SZÉL ? A 11.5,13, vagy 14.5 m-es rakós végén lévő 2-3 m.es
zsinórt szélben is könnyen lehet kezelni , a Match bot nehéz úszóját szélben is
pontosan el lehet dobni , de a 8-as spiccboton lévő 8 m-es zsinórt kezelni
szinte lehetetlen . A másik a fárasztás . Az érv , amit a spiccbot mellet fel
lehet hozni , a begumizás . Igen ám , de a rakós is be van gumizva ! És a
rakóst lehet bontani , de a spiccbotot nem ! Míg a rakósnál a tagokat
fokozatosan levéve , a végső köröket a hal már csak egy 3 m-es bot végén rója ,
a spiccbotos horgásznak az egész fárasztás ideje alatt a bot súlyát + a hal
erejét kell ellensúlyoznia . És erre még rá tehet egy lapáttal a szél . Tehát
én azt tanácsolnám , hogy finom botok vásárlásakor , ha nagy halak elejtésére
akarjuk venni , először egy Match botot ajánlanék , majd később egy rakóst .
Persze ez én vagyok , mindenki döntse el maga , mert valóban lehetnek olyan
esetek , olyan vizek , ahol egy spiccbot szerencsésebb ! Utolsónak annyit
tennék hozzá , egy 7-8 m-es spiccbot árából már egy tökéletes Match botot lehet
venni , orsóval , zsinórral ! Két hosszú spicc árából pedig már egy jó rakóst
is lehet venni ! Remélem tudtam valamiben segíteni . JÓ fogást a vízparton
Szerelék
Sneci apró
keszeg :
-Főzsinór :
0.08-0.10
-Előke :
0.08-0.10
-Horog :
18-20
-Úszó :
szélcsendes időben , állóvízen : 0.1-0.2 g
Közepes
keszeg :
-Főzsinór :
0.12
-Előke :
0.10-0.12
-Horog : 16
-Úszó :
szélcsendes időben , állóvízen : 0.4-0.5 g
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése